Wellness Centrum

Balatonfüred, a Balaton északi partjának történelmi hangulatot árasztó kisváros. A település több mint kétezer éves múltra tekint vissza, már a római korban lakott település volt. Igazán jelentőssé azonban a XIX. században vált, ekkor a hazai kulturális és társadalmi élet egyik legjelentősebb központjaként tartották számon. Híres költők, írók, politikusok töltötték itt a nyarat, lelték gyógyulásukat. Vonzereje gyönyörű fekvésében, szénsavas forrásainak gyógyhatásában, a felvidéken termő zamatos, jó boraiban, de legfőképpen az itt élő emberek vendégszeretetében rejlik. Történelmi, kulturális hagyományaink, évtizedekre visszatekintő rendezvényeink és természeti kincseink minden évszakban városunkba csábítják az érdeklődőket.


Balatonfüred hírét, nagyságát évszázadok óta az itt feltörő szénsavas források, és azok használata adja.
A XX. századig csak három szénsavas forrást ismertek:
1./ Őskút v. Fürdőforrás, a mai Szívkórház épülete alatt van, az első felhasznált forrás.
2./ Kossuth Lajos forrás a mai Gyógy téren, főleg ivókúrára használták.
3./ Savós forrás, a kórház épülete előtt található, melynek vizét juhtúróval keverve tüdőbetegségek gyógyítására használták.




Felhasználásuk előtt a források szabadon folytak ki a földből, eltűnve a partot övező nádasok között. A XX. században - a fent említett három forrás befogása után - Lóczy Lajos javaslatára még négy újabb kutat fúrtak. Az 1931. évi kutatások nyomán 14 helyen sikerült savanyúvizet és széndioxid kitörést kimutatni.


A füredi víz jelentős ásványi anyag tartalmú, jellege szerint kalcium- és magnézium- hidrogén-karbonátos, szulfátos típusú, jelentős szabad széndioxid tartalmú (un. savanyúvíz), amely a 74/1999. (XII. 25.) EüM. rendelet szerint ivásra és fürdővízként történő felhasználásra ásványvíznek minősíthető.
Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 2001 júliusában a füredi savanyúvizet - mindhárom mélyfúrású kút esetében - "elismert, természetes ásványvíznek" minősítette.
A városba látogató több helyen kóstolhatja meg a füredi "savanyúvizet".


Javallatok:
Ma fürdőkúra formájában főként a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására, a szervezet általános kimerültségének orvoslására alkalmazzák a füredi gyógyvizet. Ivókúraként gyomorhurut, epe- és bélbántalmak, sőt cukorbaj ellen is hatásos.
A füredi kúrák hatékonyságához a klimatikus tényezők - kiegyensúlyozott hőmérséklet, a csend, a jó levegő, a harmonikus szépségű táj és a tó tükrének nyugtató hatása- is hozzájárulnak.


Látnivalók:

Balatonfüreden járva tegyen egy sétát a városban, tekintse meg műemlékeket, látnivalókat, barangoljon a körülölelő változatos hegyekben és csodálja meg a tó vizében tükröződő naplementét.


Jelentős, védett érték a "Kiserdőnek" nevezett 10 hektáros park, a 71-es főút (Petőfi S. u.) és a Szívkórház között. Nevezik a város tüdejének is. Alsó részét 1792-ben, felső részét 1878-ban telepítették.
Itt található az egykori magyar játékszín, a dunántúli első kőszínház hat megmaradt oszlopa.




Lóczy-barlang (Öreghegyi utca végén, gyalogosan a vasútállomástól induló zöld sáv vezet a barlanghoz) Az 1882-ben felfedezett és 1934-ben kiépített kis barlangot változatos oldásformák, a hegy felépítését bemutató vékonyréteges mészkőfalak jellemzik. A Balaton-felvidék legnagyobb, 120 m hosszú barlangja. A barlang utcai ruhában, villanyvilágítással és szakszerű vezetés mellett látogatható.

A Lóczy-barlangtól jelzett turistaút (zöld háromszög) vezet fel a Tamás-hegyen (317 m) álló, fából épített 3 emeletes Jókai-kilátóhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, Balatonfüredre és a Tihanyi-félsziget irányába. A Jókai hőséről elnevezett Aranyember útján ülőpadok teszik még kellemesebbé és kényelmesebbé a sétát. A tanösvény hat táblán mutatja be a környék földtanát, növény- és állatvilágát.




A kilátótól jelzett turistaúton (kék és zöld) juthatunk el a csodálatos Koloska völgybe és a Koloska sziklákhoz. A kőbe fogalt Koloska forrás előtt kis tavacska is található, mely azonban aszályos időben kiszárad.




A város fölötti 250-300 m magas fennsíkokat jellegzetes szubmediterrán vegetációjú karszterdő borítja, a mészkőhegyekbe vájt völgyekben kis patakok csörgedeznek és sietnek a Balatonba, melyek a XX. Század elejéig vízimalmokat is hajtottak.